Az arctalanná vedlett városban elmosódtak a mozdulatok, s az összefutott remegő fények szorosan belémölelték az alakod. A búcsú kopogott egyre hangosabban sietőssé vált lépteink alatt, amikor az utolsó metróba beszálltunk, mellénk ült a száguldó pillanat. …

Egy élénk fiúcska, a kiben a lelketIsten már növeszti; a ki már figyelget,És kezd számot adni arról, a mit érez,Így szólott apjához, édes szülejéhez:...;Kedves apám, lelkem, valamit nem értek;Ha ti a hazáról, ti nagyok, beszéltek,Szemetek - jól láttam - majd könnyekben…