Kifordítom zsebeim, s belőle szétguruló aprópénzek éveim, és a sok vaspénz és kacat között lapul, mint színarany érme: szerelmed.   

 Ma agymosás a vesztegzár alatt, holnap már enyészünk, hidd el...Hááááháááá...! Ahogy a csigának sincs orra, éppencsak úgy,Semmilyenné váltunk, de legalább egységesen: -Temegén-...Fekete filctollal megrajzoljuk majd egymás arcát...Végül csak mosolyra…

 a szakadék előttemhajamat szél tépi széta világ mögöttemitt van az idő hogy beszéljek Istennelaz ingem rojtos a nadrágom csupa sárígy jöttem eléd hogy meghallgasdmilyen az én szememben a világszellemek a  házambanfegyverek az ágyambanvér a falakon bűn az utakonkezek a…