az álom és a test ugratóján túl még mennyi a hátra? annyi a lélek, amennyi lebomlik a testből, és utána milyen történet veszi kezdetét vagy talán a végből megismétel többször annyi variánst— aztán meg csak leépül az emlékezet mint a vadrózsák közé hiábavalón…

Májusba burkollak: barka(vir)ágba.  selymeket kötök - éveinknek csokra.  Gyűrűző gondjaid tenyeremben partok,  ráborulok fűzfa-férfi sóhajodra...  Öl(elés)ed első tüzét nekem adtad,  első jogaidra utolsóig vigyázok,  s míg magamba simítom…

 Ónos könnycseppjeinken csúszott meg a nyár,a teltéletű Mindenamivolt. Kezét, lábát törte – lámő sem oly nagyszerű, bár nem szólt, (ahogy te sem)szemeiben vért izzadt a Hold. Az ősz megtörte szárnyait,ahogy maga elé meredt. Szeméből gyöngyöket énekelt ki a…