Lett volna egy húgom, s egy bátyám
de anyám nem tudta kihordani,
és mint árva páfrány
tudtam gyermekként sikoltani.
de anyám nem tudta kihordani,
és mint árva páfrány
tudtam gyermekként sikoltani.
Nem hagytam a halált,
halált mondani.
halált mondani.
Most együtt vagyunk az egész
kicsiny darabokból saját magunk vagyunk
ők én vagyok már,mint minden gondolatunk.
És közben, rajtam hevernek sokszor
mint bánat és öröm
és mint rohadás ként
lábamon ,kezemen .A bőrben
lyukakat váj a köröm.
kicsiny darabokból saját magunk vagyunk
ők én vagyok már,mint minden gondolatunk.
És közben, rajtam hevernek sokszor
mint bánat és öröm
és mint rohadás ként
lábamon ,kezemen .A bőrben
lyukakat váj a köröm.
Ács Rihárd verse....a poet.hu oldal fiatal tehetsége :))
