A falon ferdére csúszott a kép
s mintha te is háttal állnál
vagy annyira elvakított a tegnap, még
mosolyogva, forogva pózoltál
a lencsébe mondtad:csíz
én meg kattingattam a gombot
rád fókuszált szemem
kértem, nézz rám, bízz
bennem
-jó arcot vágtam én is -
megtudom csinálni
te vagy a középpontban és kész
és most sem értem, hol hibáztam
egy félresikerült pillanatban
túlexponáltam
a háttér lett kinagyított, merev egész
míg az alakod elmosódott
háttal fordult
félrecsúszott
és úgy tűnik, épp elmész...
poet.hu