Délutánra már
a szemközti ágyon ül.
ébren vagyok,mondom,
" én meg megjöttem", mondja.
Csak a nyár van.A boldogság
magától nő, akár az árnyam,
s nem sürgetjük az estét,
sétálunk, nemsokára hárman,
a dundi lányt nem hívtuk,
de szeretjük,ha már van,
rossz viccét, mint akármi mást, figyeljük,
feleslegesen és vidáman.
