Uhrin János - indok nélkül

 2010.07.14. 00:41

 

Napos tavaszi délután  volt. Csak ült és élvezte a jó időt. Napszemüvegén át nézte a járókelőket. Magányosan üldögélt nem akart senkivel sem beszélgetni. A háta mögül hallotta hogy fiatal lányok közelednek hozzá. A sugdolózásuk messziről odahallatszott . A fiú lelkileg már készült a beszélgetésre. Tudta hogy a lányok oda tartanak hozzá. A két lány a fiú mellé ért és nevetgéltek. Az egyikük leült a fiú mellé.

 

 

 

 

 

-          Bocsi nem tudod megmondani mennyi az idő? kérdezte a lány

A fiú az órájára nézett és válaszolt.

-          4 óra múlt. mondta. A fiú a lány karjára nézett amelyen szintén volt óra.

-          Milyen szép az idő! jegyezte meg a lány.

-          Ha te mondod! mondta a fiú.

-          Téged hogy hívnak? kérdezte a lány

A fiú csak nézett maga elé. Kis vártatva válaszolt.

-          Hogy mi a nevem? Amit szeretnél!

A lányok értetlenül néztek.

-          Miért akarod tudni? kérdezte a fiú

-          Attól jobban fogod érezni magad? Lényegtelen hogyan szólítjuk egymást ha őszinték vagyunk egymáshoz. A nevünk úgyis csak néhány karakter egymás után. Meg amúgy is neked kellett volna először bemutatkozni mert te jöttél ide.

-          Szia a nevem…. kezdett bele a lány

-          Hagyjuk már…Őszintén nem is érdekel. vágott közbe a srác.

-          Most mi a bajod?Neked semmi sem jó? kérdezte a lány

-          Nem baj ha rágyújtok? kérdezte a fiú. A választ nem várta meg. A bőrdzseki belső zsebébe nyúlt és kivett egy szálat. Már égett a cigi mire a lányok válaszoltak.

-          Nem,mi is szoktunk. válaszolták.

-          Miért? kérdezte a fiú

-          Hát,nem is tudom,talán…

-          Ez milyen válasz? Elmondok valamit. A választ csak akkor tudod értelmesen elmondani ha őszinte vagy magadhoz és a többiekhez. Gondolkodtál már azon hogy mindennek oka van?

-          Hát nem igazán! válaszolta a lány.

-          Sejtettem. mondta a fiú

-          Miért vagy ilyen bunkó velünk? Talán nem találsz minket szépnek?

A fiú elmosolyodott.

-          Szépség?Tudsz  valamit egyáltalán a szépségről? Azért mert ki van vasalva a hajad és van rajtad egy torna cipő már szép vagy? Ha igy gondolod akkor kimondottan csúnya vagy! Hallottál már a belső szépségről? Az az egyetlen dolog ami megszépithet egy nőt. Ezt már messziről lehet látni. A belső szépség a teljes kiteljesülés amit talán csak a szerelemmel lehet elérni. Voltál már szerelmes?

-          Volt pár pasim! mondta a lány.

-          Hallod mit beszélsz? kérdezte a fiú. Nem ez volt a kérdés! Nem azt kérdeztem szűz vagy-e, csak hogy voltál már szerelmes.

A lány felállt.

-          Ilyen paraszttal még nem találkoztam! és elindult.

-          Várj csak ! szólt utána a fiú. Először is ne sértődj meg mert te jöttél ide igy nincs okod vergődni. Másodszor gondolkozz el a valódi okon hogy miért akartad megtudni a nevem.

 

 

Napos tavaszi délután  volt. Csak ült és tovább élvezte a jó időt.      
 

 

 

Bon_Scott - poet.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://egykisolvasnivalo.blog.hu/api/trackback/id/tr452150382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása