Szilvási István - Zakó

 2013.03.23. 17:18

 

zuhanás.jpg

 

láttam, amint egy begombolt zakó 
(mindennap látni lehet azt). 
de ebben nem volt senki 
férfi modell se chip'n'dale fiú se V. I. P.. 
szakadékba dobva szállt a zakó. 

nem értem mért jöttél ily' későn 
és mért mentél azonnal 
veszekedés nélkül diribdarab tört egésszel. 

a szakadékba dobott zakó úgy szállt 
mint diribdarab konfetti egydarabban. 
pilinkélő ejtőernyő felfúvódott púposan. 
az ujja hurkaként puffadt. 
belsőzsebéből mint külön szárnyak, cédulák: 
verset írni és számolgatni való cédulák. 
némelyik még új tamagocs előrajzhoz jó. 
a nagyobbak azóta már origámi madarak. 
13 literes mélynyomó ládák bass reflex 
lyuka elé is élvezet lenne tenni néhány cédulát 
figyelni amint lökdösi a kiáramló dam ba damm. 
hogy tudott repülni az a zakó. 
szinte légibemutató volt: 
magasság 1300 láb, a földi pont koordinátái 
UTM vetületben 33T és 34T között. 

jaj, ne hagyj itt a szakadék szélén 
hol nincs karám 
se rekesz, mi torkomra fogná az émely 
nyers dühödt szégyenét. 
ne szembesíts az elnyögött gyönyörrel 
hogy csak a testi mámor űzött 
széttaszított kapuid közé ? minden nő... 
jaj, ne lopj meg, zsarolva, kilökve 
egy szál zakóban 
a sarkig kitárt völgynek. 
az nem lehet, hogy hasi légzésem dacára 
méreggel teljek el 
mint egy fradi zakó után az üllőiútifák 
s az asszimiláció lacafacája 
tekintet nélkül legyen az eredményre. 

azért is hagytál el - mert mindég zakóban jártam. 
még olaszban is Julius-caesar-Augustus idején. 
és mert csak a belső zsebben tudtam tartani a pénzt 
és oda is tettem vissza, ha fizettem. 
Te, abban a zakóban nem volt senki?! 
elhagyni annyi, mint multiplikálni: 
konfettivé tépni kenyérrel a cédulát 
szerda, péntek színházi napjaink 
és mimézisben elhelyezni a forgási ellipszoid s a 
belsőzsebből széthullt poetika lehetséges kapcsolatát. 

a trónörökös tükrében tudott 
olyan jól kinézni egy zakó 
mint a szakadék fölötti lebegésben. 
ó hogy tudott szállni az a zakó 
pénz és félcédulakonfettiben: 
a két ujja Boeing 737 szárnya 
Rómából vissza. - 
ma már csak mellényben járok 
mint nagy kilátástalan panoráma. 
zakóm a szakadékban a város fölött 
mit város - egy ország zakója.

A bejegyzés trackback címe:

https://egykisolvasnivalo.blog.hu/api/trackback/id/tr535164364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása